yes, therapy helps!
Óvatosság: így segít a rákos betegeknek

Óvatosság: így segít a rákos betegeknek

Február 27, 2024

A rák diagnózisa előtt nagyon különböző érzelmek merülnek fel, mint a szomorúság, a félelem, a harag, az impotencia vagy az igazságtalanság. Amikor a betegség ismert, a legtöbb embert rokonai, barátai és közeli hozzátartozói kísérik, akár előbb-utóbb.

Azonban tényleg megmutatják, mit éreznek, amikor beszélnek velük? Tiltják-e magukat az érzelmek, amikor kopogtatnak az ajtón? A válasz a legtöbb esetben "nem".

Bár igaz, hogy egyes emberekben érzik az érzelmeiket, akár szomorúság, harag vagy igazságtalanság, a legtöbb esetben az emberek haszontalan erőfeszítéseket tesznek, hogy mások legyenek jóak. Valójában, sokszor megtapasztalhatják az úgynevezett Experiential Avoidance Disorder-t , amelyet a betegséggel kapcsolatos mindenféle betegség elkerülésével nyilvánul meg. Ez az elkerülés tükrözi a betegség elfogadásának hiányát.


Mindezen erőfeszítések hiábavalóvá teszik a kellemetlenséget, az ember végül úgy látja magát, hogy olyan spirális gondolatokban van, amelyeket napi tevékenységekkel elkerülnek, és hogy a hangulat előmozdítása mellett a rossz közérzet intenzitása nő. Így érinti az érintett személy jólétét és életminőségét.

Mi a Mindfulness és hogyan segít a rákbetegekben?

A pszichológiából ezeket a szempontokat különböző technikákkal és terápiákkal végzik. Az elmúlt években a Mindfulness bizonyult hatékonynak a rákos megbetegedések néhány fontos kérdésében:

  • Segíti a fájdalom modulációját
  • Javítja az alvás minőségét
  • Csökkenti a stresszt és a szorongást
  • Javítsa a személyes elégedettséget
  • Javítani kell az életminőséget

Az elmélkedés a tibeti buddhista meditáció gyakorlata és jelenleg az elfogadás és elkötelezettség terápiájában van kialakítva. Célja, hogy tisztában legyen minden olyan fizikai és pszichológiai érzéssel, amelyet testünk elküld. Az Mindfulness célja azonban nem az, hogy kiküszöbölje a fájdalmat, vagy a kellemetlenséget okozó gondolatokat vagy érzéseket, hanem hallja, mit mondjon anélkül, hogy megítélné őket.


Ez azért van, mert testünk folyamatosan beszél velünk, minden fájdalom, gondolat, érzés vagy fájdalom van egy üzenet a testünkből. Amikor nap mint nap ragaszkodunk ahhoz, hogy ne halljuk, akkor elhúz minket, amikor legkevésbé várjuk, és nagyobb intenzitással, mivel nem hallgatjuk meg, hogy mit mondjon nekünk. Az elhivatottság megkönnyíti az ilyen érzelmek, gondolatok vagy fizikai érzékelések elfogadását, megértését és szabályozását.

Ennek a terápiás filozófiának alapvető pillérei

Többféle típusú Mindfulness és sokféle tevékenység van a teljes tudat megvalósítására, de figyelembe kell venni, hogy a legfontosabb az a magatartás, amelyet e gyakorlatok végrehajtása során veszünk .

Shapiro és Carlson rámutatott hét tényezőre a gyakorlatban:

  • Ne ítélj! : ismerje meg a belső és a külső tapasztalatokat, anélkül, hogy azokat korlátozná.
  • Légy türelmes : légy nyitva annak felfedezésére, hogy mit testünk mutatni nekünk, anélkül, hogy nyomni kellene.
  • Bízz : bízz az információban, amit érzékeink adnak anélkül, hogy bántani akartunk.
  • Ne harcolj : ne próbálj meg elkerülni az érzelmeket, gondolatokat vagy fizikai érzéseket.
  • Hagyja el : minden gondolat és érzés érkezik és megy. Néha szükségünk van a jólét állapotára. Az Mindfulness azonban minden pillanatban figyelni szándékozik, teljes mértékben tudatában annak, hogy mi történik, valamint a változásokról.
  • A kezdő elme : ha a Mindfulness gyakorlatokat megfelelően akarjuk végrehajtani, akkor egy olyan tapasztalatlan helyzetbe kell helyezzük magunkat, amely hasonlít a babaéhoz. A csecsemők apránként fedezik fel a világot, figyelmesen figyelik és figyeljék, érezzék, szopják, és szagolják is. Az elhivatottság arra törekszik, hogy hasonló helyzetbe hozza Önt, ahol tapasztalatlansága lehetővé teszi, hogy minden tapasztalatot észrevegyünk az összes érzékkel, mielőtt kategorizálnánk.

Bibliográfiai hivatkozások:

  • Collete, N. (2011). Art terápia és rák. Psycho-oncology, 8 (1), 81-99.
  • Hart, S. L., Hoyt, M.A., Diefenbach, M., Anderson, D.R., Kilbourn, K.M., Craft, L.L., és Stanton, A.L. (2012). A beavatkozások hatékonyságának metaanalízise emelkedett depresszió esetén 36
  • rákos megbetegedéseknél felnőttek tünetei. Journal of National Cancer Institute, 104 (13), 990-1004.
  • Hopko, D. R., Clark, C. G., Cannity, K. és Bell J.L. (2015). Előkezelési depresszió súlyossága a mellrákban szenvedő betegeknél és a kezeléssel kapcsolatos viselkedésterápia reakciója. Egészségpszichológia. 35 (1), 10-18.
  • Kabat-Zinn, J. (2003).A tudatosság alapú beavatkozások a kontextusban: múlt, jelen és jövő. Clinical Psychology: Science and Practice, 10, 144-156.
  • Shapiro, S. L., Bootzin, R. R., Figuerdo, A.J., Lopez, A.M. és Schwartz, G. E. (2003). A figyelmet alapuló stresszcsökkentés hatékonysága az alvászavarok kezelésében emlőrákos nőknél: feltáró vizsgálat. Journal of Psychosomatic Research, 54 (1), 85-91.
  • Shapiro, S. L. és Carlson, L. E. (2009). A Tudatosság tudományának művészete. Washington D.C: American Psychological Association.

Lesson 21 - Casting out demons - The Pioneer School Extra (Február 2024).


Kapcsolódó Cikkek