Nyelvfejlesztés hallássérült gyermekekkel
A hallási rendszer, ahogyan az érzékszervi modalitás többi részében történik, Ehhez a hangstimuláció bejuttatását normatív módon kell előállítani feltéve, hogy az anatómiai-funkcionális fejlődését helyesen végzik. A hallási rendszer három struktúrából áll.
Ezért fontos megakadályozzák a halláskárosodásban szenvedő gyermekek nyelvi fejlődésének lehetséges problémáit , mivel ez a létfontosságú szakasz kulcsfontosságú az olyan kognitív folyamatok kialakulásában, amelyek kölcsönhatásban állnak az absztrakt fogalmak és szavak használatával. Ebben a cikkben számos kulcsot vizsgálunk, amelyek figyelembe veszik e tekintetben.
- Kapcsolódó cikk: "A fül 10 fele és a hangvételi folyamat"
Nyelvi fejlődés hallássérült gyermekekkel
A gyermekkorban jelentkező súlyos halláskárosodás jelenlétében, a nyelvi kapacitást nagyon változatos módon befolyásolhatja a leginkább érintett területektől függően, képesek megkülönböztetni a szókincset, a nyelvtant, az artikulációt, a folyékonyságot, a megértést, a kiejtést stb.
A gyermek megjelenésének típusa mellett a nyelv fejlődését befolyásolja a körülvevő kommunikációs környezet természete és minősége is, ezért úgy tűnik, hogy nagyobb nyelvi képesség érhető el, ha az anya hallgatója annak az esetnek a vonatkozásában, amelyben mind a anya, mivel a fiú süket.
Konkrétabban, tekintettel a hogyan történik a siket gyermek nyelvi fejlődése megfigyelhető, hogy az első 9 hónapban ezeknek a csecsemőknek a vokalizáció szintje hasonló a gyermekek nem dekódolásához. Abban az időben kezdik megfigyelni az eltéréseket a gyermekek szóbeli produkcióinak mennyiségéről és minőségéről. Ennek az az oka, hogy a baba nem kap elegendő környezetvédelmi megerősítést, hogy ösztönözze őt az ilyen verbalizációra.
Általánosságban elmondható, hogy egy siket gyermeket egy másik, soha nem sikertudó fejlõdést végeznek ugyanarra a fázisra mindkét esetben, bár a siket gyermekben lassabban fordul elõ. A szintaxis területén számos nehézség figyelhető meg , arra a pontra, hogy még 18 évesen sem uralják a komplex struktúrákat (ez a mérföldkő a 8 évnél fiatalabb gyermekeknél). Így a kijelentések tartalma egyszerűbb, kisebb jelentőségű tartalom többes számban, prepozíciókban, kötőszókban vagy névmásokban, valamint a mondatelemek, pl. Többes számok, verb-időtartamok vagy nemek változásai miatt.
A kiejtés intenzíven megváltozott az intonáció, a ritmus, az idő stb. vonatkozásában, más komoly szintaktikai torzítások mellett. A megértés szempontjából a gyermeknek vizuális jeleket kell használnia, hogy segítsen neki megérteni a kapott ingerlést. Száj-arc olvasást és egyéb kiegészítő módszereket is alkalmaznak, amelyek megkönnyítik a különböző fonémák vagy fonémák által megosztott ajakmozgások közötti különbséget, amelyeknek nincs látható labiális mozgása.
- Talán érdekel: "Oktatási pszichológia: definíció, fogalmak és elméletek"
A morfoszintaktikus fejlődés különbségei
A kutatások, amelyek megpróbálták tanulmányozni a különbségek, amelyek a halló gyermek és a másik siket morfoszintaktikus fejlődése között következnek be azt mutatják, hogy a második bemutatja a nyelvtani tanulás és a morfoszintax mindkét eltérését és késését.
Részletesebben, a tanulmányok azt találták, hogy a mondatok hossza szignifikánsan alacsonyabb a 17 évnél idősebb süket gyermekekben azok számára, akik 8 évnél idősebb gyermekeket hallanak. Ezzel kapcsolatban azt tapasztalták, hogy a siket gyermekek nem dolgoznak ki összetett mondatokat, ellentétben a 11 év közötti gyermekek hallatán, akik elkezdik ezt a képességet elsajátítani.
Ezen túlmenően, a halláskárosodott gyermekek mondatszerkezetei kevéssé szintaktikailag változatosak és a melléknevek, segédeszközök és kötőszavak használata kevésbé figyelhető meg, szemben a nagyobb névhasználattal és igékkel (ami nagyobb jelentőséggel bírhat, így az általuk képviselt koncepcióra való utalás könnyebben hozzáférhető), cikkek, a névmások és a prepozíciók szintén szűkösek a nem hallgató gyermekeknél. Így az egyik csoport és a másik közötti legnagyobb különbség a "funkció" szavak használatára utal.
A kutatás egy másik csoportja három fő következtetést talált a hallás és a siket gyermekek összehasonlításában: az utóbbi esetében sokkal összetettebb a struktúrák alkalmazása, beleértve a névmásokat, az igék konjugációját és a kiterjesztett mondatok kialakulását ; a siketek nem érik el a nyelv teljes kifejlődését a 18 évig, bár a lengaje tanulásának fejlődése fokozatosan pozitív az egyszerű mondatokra (nem pedig az összetettekre); a legnagyobb számú hiba a nem hallgatók csoportjában található funkciós szavak használatában koncentrálódik.
Végezetül, neurofiziológiai szinten más tanulmányok a bal oldali féltekén való szakosodás szintjének elemzését kívánják megteremteni a kiváltott potenciál által rögzített aktivitással az egyes szójegyzékek bemutatása után.
A kapott eredmények eltérést mutatnak a hallgató és a siket között e feladat során aktivált agyterületen: a bal oldali agyi területeket a szavak aktiválják, míg a hátsó parietális zónák, mind a jobb félgömbön, mind a balra, a szemantikai tartalmú szavakra aktiválódtak. Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a morfoszintaktikus domén képessége attól függ, hogy milyen módszert alkalmaznak a kapott nyelvi ingerlés.
Az orális nyelvtanulás optimalizálásának irányai
Silvestre (1998) javasolta az optimálisnak ítélt feltételek listáját Adj magadnak a szóbeli nyelvtanulást megfelelő módon .
1. Családi részvétel
Szükség van a szülők és gyermekek közötti magas szintű csereprogramokra az ezzel kapott ösztönzés fokozása, magasabb szintű előrehaladás biztosítása.
2. Korai nevelés
Annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb fokú fejlődés érhető el a mielináció érzékeny periódusaira figyelve és neuronális plaszticitást.
3. A hallókészülék megfelelő felszerelése
Elengedhetetlen a gyermek és a környezet közötti helyes interakcióhoz.
4. Korai hallókészítés
Alapvető a lehetséges hiányosságokat kompenzálják minden egyes esetben.
5. Az ajak-arc olvasásának megszerzése
A szóvivő által befogadott szóbeli nyelv megértésének követelményévé válik.
6. A kommunikációs és kognitív fejlődés
Mivel szoros kapcsolat van az ökológiai és a pszichés fejlődés között, meg kell tenni az első (halláskárosodás) nehézségeket a második (pszichopatológiai vagy érzelmi vagy kognitív diszkomfort) okozó nehézségek megelőzésére.
Bibliográfiai hivatkozások:
- Marchesi, A. (1987). A siket gyerekek kognitív és nyelvi fejlődése. Madrid: Publishing Alliance.
- Peña, J. (1992). A beszédterápia kézikönyve (3. kiadás). Barcelona: Masson.
- Puyuelo, M., RONDAL, J., WIIG, E. (2002) A nyelv értékelése.1 újranyomtatás. Barcelona: Masson.
- Puyelo, M. (2004) "A siketség fejlesztésének kézikönyve" Barcelona. Masson.
- Silvestre, N. (1998) Süketség: kommunikáció és tanulás. Barcelona. Masson.
